MIT VESZÍTÜNK, HA NEM BOCSÁTUNK MEG?

Szolgálati éveim alatt túl sok családot és hívőt láttam, akik haragudtak egymásra, és nem voltak hajlandók megbocsátani. Úgy ragaszkodtak kemény érzéseikhez, mintha elengedésük valamilyen módon felmentené a másik felet a rossz cselekedetek súlya alól. Pedig nem ez a megbocsátás célja. Egyvalamivel azonban mindenkor legyünk tisztában: sokba kerül nekünk, ha nem bocsátunk meg másoknak.



1. Nem kapunk választ imáinkra
Jézus világos volt, hogy meg kell bocsátanunk, miközben imádkozunk: "És amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket." (Márk 11:25)

2. Elveszítjük hiteles keresztény voltunkat
Ennek az az oka, hogy közülünk kevesen képesek hosszútávon elrejteni csalódottságukat és sértődöttségüket másik iránt. Így végül mások is látják a haragunkat és megkérdőjelezhetik keresztény mivoltunkat.

3. Csatát veszítünk az ellenséggel szemben
Ő a gonosz, aki keserűséggel akar minket megkötözni. Gyönyörködik abban, ha hagyjuk, hogy haragunk bálványunkká váljon.

4. Elveszítjük a béke valódi érzését
Lehet, hogy egy ideig meg tudjuk magunkat téveszteni, de a másokkal szembeni ellenségeskedés előbb-utóbb a mi lelkünket marja szét és végül felemészt minket.

Egyvalamivel mindenkor legyünk tisztában: sokba kerül nekünk, ha nem bocsátunk meg másoknak


5. Elveszítjük a lehetőséget, hogy megéljük az evangéliumot
Az evangélium Isten szeretetteljes megbocsátásáról szól, és mi ezt a szeretetet kell mintaként kövessük, amikor megbocsátunk másoknak.

6. Évek óta tartó értékes kapcsolatokat veszítünk el
Sok történetet mesélhetnék el családtagokról, akik sok éven át haragban álltak és csak a temetésen békültek ki. Hasonlóképpen mesélhetek olyanokról, akik végül soha nem békültek meg. Egy valami biztos: minden haraggal töltött perc és év elveszett idő.

7. Elveszítjük hasznosságunk egy részét Isten munkája számára
Mélységesen hálás vagyok, hogy Isten bármelyikünk bűnét a javunkra tudja fordítani. Egyikünk sem méltó arra, hogy az ő edénye legyünk, de nem kell kevésbé hasznosnak érezzük magunkat a megbocsáthatatlan bűnünk miatt. És mással sem kell azt éreztetnünk, hogy haszontalan bűnös lenne.

A megbocsátás kemény munka. Gyakran időbe telik. Ritkán jelent felejtést. Maga a megbocsátás nem mindig vezet gyorsan a bizalom megújulásához. Néha nem is vezet megbékéléshez. Mégis azonban sokkal többet nyerünk, mint ha úgy döntünk, hogy nem bocsátunk meg.