| ÉRZÉKI BŰNÖKBŐL AZ ÉLET FORRÁSÁHOZ |
Danielle Amy Harrison bizonyságtétele.
Huszonnégy éves koromban azt határoztam el magamban, hogy megbarátkozom a leszbikus életvitellel. Már belefáradtam abba, hogy mindig tönkre mennek a férfiakkal való kapcsolataim. De ami ennél is fontosabb volt, úgy éreztem, hogy mindig a könnyebb utat választottam akkor, amikor férfiakkal randevúztam. Egész életem során jobban vonzódtam a nőkhöz, mint a férfiakhoz, éppen ezért a nők társaságában inkább félszeg és félénk voltam. Emiatt természetesen könnyebb volt barátságot kialakítanom férfiakkal, mely barátságokból később kapcsolatok alakultak ki.
Ekkor elhatároztam, hogy nem járom a megszokott utat és nem engedem meg magamnak még egyszer, hogy egy újabb viszonyom legyen egy férfival. Azonban a barátom mellett szerettem volna alkalmi szexuális kapcsolatokat is kialakítani nőkkel vagy lányokkal. Azt gondoltam, hogyha találnék egy nőt, akinek teljesen odaszánhatom magam, akkor végre egy egészséges, boldog és sikeres kapcsolatom lehetne.
Mindez valójában élettörténetem elején kezdődött. Neveltetésem alatt Jézus nem volt az otthonunk része. Ehelyett a rádión, televízión és mozifilmeken keresztül a világ volt jelen nagy mértékben az életemben. Hat éves koromban elváltak a szüleim, és én édesapámmal és testvéremmel egy olcsó albérletbe költöztem. Csupán hét évesen, az utcában lakó egyik szomszéd lánnyal szexuális kapcsolatot alakítottam ki. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően olyan dolgokat tanultam meg a testemről, melyeket akkor nem lett volna szabad.
Ez utat nyitott olyan jövőbeli szexuális szenvedélyeknek, melyek életem korai szakaszában már gyökeret vertek maguknak. Folyamatosan tartottam a kapcsolatot ezzel a lánnyal. Ekézben más lányok is jöttek-mentek, de senkinek sem beszéltem az érzéseimről és a szokásaimról. 9 éves koromban megkeresztelkedtem a Baptista Egyházban, de nem adtam át az életemet Krisztusnak. Hiányzott a Vele való személyes kapcsolat.
Körülbelül ebben az időben néhány fogadalmat tettem magamnak, miszerint távol maradok a drogoktól és az alkoholtól, és szűz maradok egészen az esküvőm napjáig. Sajnos, nem sok idő múlva elkezdtem mégis kompromisszumokat kötni. Nem voltam kapcsolatban Jézus erejével,
mely minden győzelemnek a forrása.
Tizenéves korom elején depresszióssá váltam, mivel ráébredtem arra, hogy nem tudok az a jó kislány lenni, aki lenni szerettem volna. Nem tudtam, hogy min kellene változtatnom. Nem tudtam azt sem, hogyan tudhatom a Jézus által felajánlott győzelmet a magaménak. Amikor 16 évesen elvesztettem a szüzességemet, nem éreztem semmi különöset. Mivel már sok más lánnyal volt szexuális tapasztalatom, egyszerűen szemem elől veszítettem annak fontosságát, hogy tiszta maradjak. Így nem éreztem, hogy lealacsonyítom magam miközben "ezt az utat" jártam be. De közben érdekes módon egy más dolgot éreztem lealacsonyítónak, mégpedig azt, ha egy férfivel randevúzok miközben én egy barátnőre vágytam.
Ebben az időben a szobám egyik fala hiányos öltözetű nők képeivel volt kitapétázva. Az egyik délután édesapám leült mellém és azt mondta: "Ha van valami, amiben szinte mindenki mástól különbözöl, elfogadom. Elfogadlak olyannak, amilyen vagy, nem számít milyen vagy, mindig szeretni foglak téged." Soha nem mondta ki világosan, hogy "nem probléma, ha meleg vagy", bár mindketten tudtuk, hogy tulajdonképpen erről beszél. Ezután a beszélgetés után az életem egy eddig nem érzékelt szabadság szintjére jutott el. Nem csupán a szexualitás terén, hanem más területeken is.
Elköltöztem otthonról, hogy bulizós életet élhessek, és így hamarosan kimaradtam az iskolából is. Soha nem alakítottam ki férfival kapcsolatot anélkül, hogy beleegyezett volna abba, hogy nyitott kapcsolatban élünk, ami által én hódolhatok a nők iránti szenvedélyemnek. Ez arra tanított meg engem, hogy nem gond, ha a szívem ide-oda vándorol, aminek következtében a kapcsolataim mindig szörnyen bonyolultak voltak.
Extravagáns haj, smink és ruházat lett az ismertetőjelem. A zene és a művészetek, melyek vígaszt és nyugalmat jelentettek nekem, az életem bálványaivá váltak. Bálványoknak hívom őket, mivel ezekhez fordultam vígaszért és nyugalomért ahelyett, hogy Istenhez fordultam volna. Ennek a világnak a dolgaival igyekeztem betölteni az űrt a lelkemben,
és észre sem vettem, hogy egyedül Jézus lenne képes igazán betölteni engem.
Húsz éves koromra az életem nagy mértékben zavarossá és elégedetlenné vált. Depresszióval, pánikrohamokkal, étkezési zavarral és többszörös függőséggel küszködtem. Gyakran viseltem ördögszarvakat, öltéseket rajzoltam az arcomra és dalszövegeket festettem a kezeimre és lábaimra. Az ellenség két lábon járó hirdetőtáblája voltam!
Mi történt azzal a kislánnyal, aki tiszta akart maradni? Az, aki szerette Jézust és Őt az élete részévé akarta tenni? Ezt a kislányt elűzték azok a démonok, melyek szabadon időztek felette. A remény minden sugarát elvesztette. Azt gondoltam, olyan messze távolodtam Istentől a lázadásom során, hogy Ő soha nem akar engem újra visszafogadni. Mindezek ellenére édesanyám és nővérem erre az időre odaszentelt keresztényekké váltak és komolyan imádkoztak az üdvösségemért. Ez lehetőséget adott Istennek, hogy szabadon munkálkodjon az életemben annak ellenére, hogy én olyan messzire sodródtam el Tőle. Egyik reggel, amikor felébredtem, egy gondolat villant át a fejemen, amely tisztán és határozottan mondta:
"Danielle, meg kell változnod, különben meghalsz."
Belefáradtam romokban heverő életembe és amikor a Szent Lélek szólt hozzám, tudtam, hogy itt a mindent eldöntő pillanat. Válaszoltam a hívásra, visszaköltöztem édesapám házába, hogy rendbe tegyem az életem. Így indult életem nagy keresőakciója. A világ különböző vallásait kezdtem tanulmányozni, különösen a wikkanizmust és az indián lelkiséget. Úgy éreztem, hazaértem, amikor megismerkedtem a New Age lelkületével. Ez az út az energiával való gyógyítás világába vezetett el, és érdeklődni kezdtem a jövőbelátás és a szellemi csatornák iránt is.
Bár én a rossz helyeken próbáltam megtalálni Istent, és rossz néven is szólítottam Őt, de Ő mégis megjutalmazta őszinte szívemet és finoman helyes irányba terelte önfejű terveimet. A lelki világosság keresése közben kifejezetten éreztem, hogy annak érdekében, hogy fennmaradjon az annyira áhított lelki növekedésem, távol kellett maradnom a szexuális tapasztalataimból származó zaklatottságtól. Ebben az időben határoztam el, hogy csak nőkkel kezdek randevúzni.
Annak elhatározása, hogy leszbikus leszek, csak még távolabb sodort a kereszténységtől. Még magasabbra emelte a falat, amit én magam építettem Krisztus távol tartására. Hallottam arról, hogy a Biblia tanítása szerint a homoszexualitás Isten akaratán kívül van, ezért semmi közösséget nem akartam a Bibliával vagy annak Istenével. Miközben időt szántam arra, hogy lelki példázatokat tanuljak kint a természetben, és megismerhettem néhány igazán odaszentelt keresztényt, kemény szívem mégis kezdett meglágyulni a keresztény tanítás irányába. Az Úr ajtókat nyitott meg számomra, hogy elhagyjam lakóhelyemet egy időre és a nyarat egy adventista intézményben tölthessem.
Az ott tartózkodásom néhány hónapja alatt kaptam egy üzenetet, amelyből megtudhattam az igazságot Krisztus kereszthalálával kapcsolatban és segített abban, hogy jobban megérthessem az Ő áldozatának a természetét. Miután megkaptam ezt a világosságot, elhatároztam, hogy a kereszténység számára is megadom a bizonyítás lehetőségét, mindent alaposan megvizsgálva, ahogyan ezt más vallásokkal is megtettem. Majdnem egy évvel a megérkezésem után egyre többet és többet látogattam el a gyülekezetbe.
Ezután megismertem Tom Mayer-t, a Little Light Studios-tól. Az ő missziós szervezete azt a nagy küzdelmet mutatja be, amely Hollywood színfalai mögött zajlik. Megajándékozott engem egy DVD lemezzel, és nem gondoltam, hogy Isten ezeket az üzeneteket arra használja majd, hogy átformálja az életemet. Az első dokumentumfilm, amit megnéztem, a "Magic Kingdom" (Varázslatos Királyság) volt. A Walt Disney filmeknek nagy szerepe volt fiatal éveim zenei inspirációjában. Ez a dokumentáció azt mutatta be, hogy a Disney filmek nagy részének fő mondanivalója az, hogy "kövesd a szíved", de ezzel ellentétben a Biblia azt mondja, hogy "csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az" (Jeremiás 17:9).
Megnyíltak a szemeim és megláthattam, hogy a Biblia világképe és terminológiája mennyire hamisan van közvetítve ezekben a filmekben, melyek fiatalkoromban annyira összezavartak engem. Megláthattam, hogy a mesék cselekményének fő vonala boszorkánysággal és spiritizmussal vannak átitatva. Ahogyan erről gondolkoztam, ráébredtem arra a tényre, hogy két kedvenc Disney filmem azzal a két vallással van tele, melyek iránt felnőttként is különösen érdeklődtem. Ez kézzel foghatóan megmutatta nekem, hogy ezek a filmek mennyire nagyon befolyásolták a gondolataimat és tetteimet.
Ami viszont a legjobban megrázott, az az volt, amikor bemutatták, hogy a Disney filmek milyen mértékben vannak hatással arra, hogyan viszonyuljanak a gyerekek a női testhez. Attól függetlenül, hogy egy régi vagy egy új Disney filmet nézünk, mindenhol ugyanazokat a domború idomokat, különösen érzéki testbeszédet és csábító arckifejezést láthatjuk. Ez egy hamis képet hoz létre a nőkről a gyermekek elméjében. Miközben néztem ezt a dokumentációt, amely arra figyelmeztetett, hogy mennyire veszélyes ezt a fajta nőiséget tanítani a gyermekeknek, a Szentlélek mélyen meggyőzte a szívemet és így szólt hozzám:
"Az agyam gyermekkoromtól kezdve arra lett programozva, hogy egy adott módon lássam az életet, a lelkiséget és a szexualitást. Sátán valóságos! A nagy küzdelem valóság! Nem bízhatok a saját ítélőképességemben, hogy megértsem az univerzum Istenét. Meg kell hívnom Őt, hogy Ő tanítson engem!"
Ez teljesen felrázott és ekkor sírásban törtem ki. Azon az éjszakán átadtam a vágyaimat, az akaratomat és az életemet Istennek. Ki gondolta volna, hogy egy egyszerű dokumentumfilm meg tud győzni a hibáimról? Meggyőződtem arról, hogy a gyermekkoromban lévő sok befolyás erősítette meg bennem azt a hitet, hogy homoszexuálisnak születtem. Sok olyan dolog van az élet korai éveiben mely jellemünket és vágyainkat alakítják. A különböző tapasztalataink különböző emberekké formálnak bennünket, melyek különböző bűnöket eredményeznek.
Olyan nagyon hálás vagyok az Úrnak, hogy megadta a szabadulás útját nekünk mindabból, amely elválaszt bennünket Tőle és az Ő akaratától. A Filippi 1:6 lett a kedvenc bibliai ígéretem egészen a mai napig. Ahogyan az elmém Istennél időzött, a földi dolgok teljesen elhomályosodtak. Bármilyen erősen is tartottak rabságban az érzéki bűnök, amikor megláttam a dolgokat Isten szemszögéből, az Ő akaratával ellentétes vágyaim elkezdtek eltűnni az életemből.
Habár Isten megtisztította a gondolkozásomat, az ördög nem adta fel egykönnyen a harcot. Hamar ráébredtem arra, hogy megrögzött és egészségtelen gondolkozási mechanizmusaim vannak, és rossz szokásból oda vándorol a tekintetem, ahova nem kellene. Meg kellett tanulnom együtt működnöm a Szent Lélekkel, további elhatározásokat hozni és jól őrizni a lelkemhez vezető utakat. Bármilyen támadást is hoz az ellenség, nem engedhettem meg magamnak, hogy megkérdőjelezzem megtérésem őszinteségét. Ehelyett még jobban ragaszkodtam a Megváltóhoz és könyörögtem, hogy gyógyítsa meg az elmémet.
Megtanultam, mi az én részem abban, hogy tudatos erőfeszítést tegyek annak érdekében, hogy elkerüljem azokat az apró dolgokat, melyek visszahozták a kísértéseket az életembe. Az Úr megtette az Ő részét, ami a szív megváltoztatása volt. Hivatkoztam az ígéretekre és imádkoztam tovább, hitben járva, nem látásban. Ahogyan Isten egyre több és több igazságot nyilatkoztatott ki nekem, megválaszolta az élettel kapcsolatos nehéz kérdéseimet és bátorsággal erősített meg. Mindenre, amire szükségem volt, megtaláltam a Bibliában.
Ez egy igazán küzdelmes út volt eddig, és még mindig fejlődnöm kell! De az engem betöltő békességet és a megelégedést nem cserélném el semmire az egész világon! 2012 szeptemberében megkeresztelkedtem az Úr Jézus Krisztusban. Az Ő általa újjáteremtett embereknek tett ígéretekre támaszkodtam, mely szerint megtisztít és megszabadít engem. Szövetséget kötöttem Vele tudva azt, hogy Ő tisztán tud engem tartani, ha kezeimet az Övében hagyom. Azóta elhívott engem az Ő szolgálatába. A "Coming Out Ministries" missziós csoporttal együtt dolgozom a világon különböző helyekre utazva, ahol megoszthatom megtérésem történetét, valamint más előadásokat is a tisztaságról és a győzelemről. Csak az igazán szerető és kegyelmes Isten tudott egy hozzám fogható roncsot úgy átformálni, hogy az Ő áldása lehessek mások számára!
Fordította: Tóth Enikő |
